eper-rózsa-szarkaláb

Elsősorban hölgyeknek szánt magazin-kezdemény, amely nem csupán az élet felszínét karcolja írásaival, de nem rántja olvasóit nemkívánt mélységekbe. Nem diktál kész értékrendet, de segít eligazodni a meglévők között. Egyensúlyoz, bíztat és tanácsol. Folyamatosan rendelkezésre álló segítő kéz, bárki számára elérhető. Élj vele!

Friss topikok

  • eperrozsa: @Tsu: Szia Csurika, nagyon rég beszéltünk. Besűrűsödő feladataim és az események sodrása magukkal... (2011.09.03. 22:10) A nagybányai falra hányt borsó
  • LILIOM: Zseniális fogalmazás, olyan életszerűen leírtad, szinte magam előtt láttam! Ügyesek voltatok :) (2011.06.22. 21:40) "Furkó Kálmán katonája voltam"

Linkblog

következő lépcsőfok: DELEK, Ó FÉNYES DELEK!

2011.07.27. 19:21 | eperrozsa | Szólj hozzá!

 következő lépcsőfok: Delek, ó fényes delek!

Nekünk magyaroknak van egy hétköznapi hagyományunk, ami sokszor talán fel sem tűnik. Tán mostanában, a nagy utazások, nyaralások szezonjában, ha a vízparttól elszakadva valamely külhoni városka szépségét csodálva, a főtéren sétálva ér a dél, figyelhetünk fel rá, hogy valami hiányzik. Nekem legalábbis hiányérzetem volt, pedig épp csak a "szomszédban" voltam. Hiányzott a harangok méltóságteljes, vidáman telt kondulása, ami úgy vibrál az ember fülében, mint  napfény a bronzon. Némi csalódással vettem tudomásul, hogy a pillanat, amiben a délelőtt zenitjéhez ér és átfordul délutánba, észrevétlenül, kollektív jel nélkül múlt el. Hiányzott, hogy a harangszó figyelmeztessen : a dél  ragyogó aranyöv a napunk derekán.
 

 

Végtelen a variációk száma arrra nézve, hogy ez a napszak hol érhet, attól függően, hogy milyen időbeosztásban milyen típusú munkát végzel, vagy épp otthon vagy kicsi leszármazottaddal, aki a tempót diktálja, esetleg otthon dolgozva, saját főnöködként magad szabod magadnak meddig tart az ebédszünet. A dél tágabb értelemben nemcsak egy pillanatot jelöl, hanem egy idősávot is, késő délelőttől kora délutánig, erre adok most egy újabb lépcsőfok-tippet, amit minden nehézség nélkül megléphetsz, és sokat tehetsz vele egészségedért, állóképességedért. A reggeli és az ebéd között (de az ebéd előtt legalább háromnegyed- vagy egy órával) mindig egyél gyümölcsöt vagy nyers zöldséget. Ez akkor is kivitelezhető, ha irodai munkát végzel, még akkor is, ha nincs külön étkező helység, ahová kivonulhatsz. Nem feltétlen fontos ugyanis fél görögdinnyékkel a hónaljad alatt, vagy összenyomott baracktól csöpögő nájlonnal a kezedben munkába érkezni az egészséges életmód jegyében. Abban az esetben, ha nem kívánod ragacsos ujjlenyomataiddal "hitelesíteni" a nyomtatványokat, tökéletesen megteszi a jól bevált alma vagy előre meghámozott karalábé esetleg sárgarépa. Azok, akik otthon vannak, vagy azok, akiknek munkahelyén van konyha, kockázatmentesen választhatják a lédúsabb gyümölcspéldányokat. Biztosan tudod, ha kismama vagy, mert ezt hallod mindenkitől, s most én is beállok az uncsi szlogent szajkózók táborába: neked aztán főleg figyelned kell a fokozott vitamin bevitelre. Délre már elülnek a rost-invázió utóhullámai is, az ember megéhezik, jöhet az ebéd!

 

 

Az ebéd, ami nem csak egy főétkezés, egy szusszanásnyi pihenő is, egy pillanat-sziget a napi teendők hömpölygő sodrásában. Ilyenkor lehet kis társasági életet élni az ebédlőkben, de hallottam olyan tippet is, amit feltétlen meg kell osztanom Veled. Számítógépes vállalatnál dolgozó, ülőmunkát végző ismerősöm mesélte, hogy annak ellenére, hogy náluk az ebédlő is házon belül van, evés után, az ebédszünet második felében lesétál az irodaház belső udvarára. Ott az " ebéd után menetrendszerint beálló szellemi krízist" (értsd:munkahelyen, munkaidőben, munkavégzés közben történő rendszeres alvás) elkerülésére kényelmes sétába kezd, gyomorbarát tempóban a friss levegőn. Szokása annyira megtetszett egy kollégájának, hogy csatlakozott hozzá, így beszélgetéssel is bővült a program. Mostanra már egy ebéd-után-sétáló klikk alakult az irodájukban.

 

 

Nézzünk a tányérba is, ha már ennyit beszélünk az ebédről. Persze, ha hozatod az ebéded vagy a menzán eszel, akkor már hozzászoktál, hogy kész tények elé állítanak, viszont leveszik válladról a döntés nyomasztó felelősségét. Abban az esetben, ha otthon főzöl, lehet, hogy nem tudsz róla, de van egy jó barátod. Kölesnek hívják, ajánlom figyelmedbe, köretnek, bármi mellé. annyi időbe telik az elkészítése, mintha egy tejbegrízt főznél, elkészítési technikája is azonos a két ételnek, miközben kalóriaértéke jóval alulmúlja a rizsét vagy a krumpliét. Óvja a vonalaid, lúgosítja a szervezeted, és ha kellően megsózod és ízlésed szerint fűszerezed, kiváló ízű ételt kapsz. Van rá mód, hogy édes-imádó csemetéiddel is megszerettesd. Először is, ha megkérdezik, hogy mi lesz az ebéd, ne mondd, hogy valami nagyon egészséges dolog. Másodszor, tegyél kevesebb sót a főzővízbe mint egyébként és a végén tegyél rá mézet, díszítsd friss gyümölcsökkel, ízlés szerint darált dióval, mákkal. Mondd, hogy ez egy új édesség és figyeld kajánul, ahogy gyanútlan gyerekeid kanalazzák az egészséges és tápláló ételt. További receptekkel szolgálok majd a hamarosan megszülető konyha-rovatban.

 

Addig is jó étvágyat és további szép napot!

A bejegyzés trackback címe:

https://eperrozsa.blog.hu/api/trackback/id/tr263105284

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása